Örülj a falnak, a derűs napoknak,

Szeresd az élet vidám oldalát,

Ezer szépet ígér a holnap,

Mosolyogva nézz a jövőbe hát!

/József Attila/

Ha az összes barátom leugrik egy hídról, én nem ugrom velük. Lent várok, hogy elkaphassam őket. /Tim McGraw/

Ha a bánat könnycseppje ért hozzád ne félj ám, csak nézz az égre fel ott láss kedves szivárványcsodát, s szívj magadba egy mély lélegzetet! Virágléptű táncod nyomában kivirít a rét, hív a madárdal…

Öt perced van, hogy elmerülj a csodás boldogtalanságban, öleld magadhoz, élvezd ki, engedd el és… menj tovább! /Elizabettown/

Emlékszem, hogy egyik reggel hajnalban keltem, úgy éreztem: minden csupa lehetőség… Azt gondoltam: hát innen kezdődik a boldogság! Ez a kezdete! És persze mindig egyre több jön… nem jöttem rá, hogy nem a kezdet volt. Maga volt a boldogság. Az volt a pillanat. Épp akkor. /órák/

Az élet a zsibvásár világa

Egy hangos vásár, amelynek vége nincs,

Nincs semmi tán, melynek ne volna ára,

Megvehető akármi ritka kincs.

Nincs olyan érzés, amelyből nem csinálnak

Kufár lélekkel hasznot, üzletet,

Itt alkusznak, amott áll a vásár.

A jelszó mindig: eladok, veszek

A szív az üzlet leghitványabb tárgya,

S eladják mégis minden szent hevét,

Akad vevő, ki egymást licitálja,

Hogy a holmit atomként szedje szét.

/Ady Endre/

Szerelem! Milyen őrültségekbe keversz bele s mégis milyen boldoggá teszel!

Ha néha visszaűznek téged, hozzám a régi szép emlékek, csak jöjj el és sírd ki magad, ha rossz lesz hozzád a másik, s a két szemed majd könnyben úszik, én csendben megvigasztallak, és vigyázok arra, hogy ne vegyed észre, hogy köztünk már mindennek, mindennek vége.

Csak akkor szerethetjük igazán az embereket, ha sorsukban a magukét éljek át. /Kozma M./

Minden veszekedés, tekintet nélkül arra, hogy milyen semmiség miatt tör ki, egyetlen dolgot jelent: a szerelmet. A hirtelen fellángolás, a mérgelődés, az önsajnálat, a gőg eltávozik, de a legjava mindig megmarad, s ez a legjobb , ami a Földön létezik. A szerelem.